kapocs [4] A: 1395 u. ? cophth [? ɔ: cophch] (BesztSzj. 718.); 1450 k. Kapcz (OklSz.); 1509 ? Kopchos [sz.] [szn.] (OklSz.); 1516 koopch (OklSz.); 1533 Capocz (Murm. 2062.); 1538 kapoch (Pesti: Nomenclatura F3); 1545 kapthoth (RMNy. 2/2: 57); 1552 kapsokat (NySz.); 1801 Kapats (NSz.) J: 1 1395 k. ? ’fémből készült, ruhaszárnyak összefogására szolgáló (régen gyakran ékszerszerű tű, csipesz, egymásba akasztható két félből álló) eszköz | Heftel’ # (↑), 1450 k. ’ua.’ (OklSz.); 2 1516 ’tárgyak, alkotóelemek összeerősítésére szolgáló, horgas végeivel beakasztható eszköz | Klammer’ # (↑); 3 1572 ’csiptetőszerű eszköz | Pinzette’ (OklSz. fogó-kapocs a.); 4 1708 ’kacs | Ranke’ (Pápai Páriz: Dict. Clāvīcǔla a.); 5 1783 ’〈nyelvészetben:〉 logikai, nyelvtani kopula | Kopula’ (NSz.); 6 1820 ’érzelmi kötelék, összetartó erő | Gefühlsbande’ # (NSz.); 7 [főleg vminek kapcsán] 1831 ’összefüggés; kapcsolat | Zusammenhang; Verbindung’ # (NSz.)
kapcsol A: 1551 kaptsolt (NySz.); 1575 kapſolá (Heltai: Krón. 14 v.); 1588 kapacholta (NySz.) J: 1 1551 ’zsákmányul ejt; eltulajdonít | zur Beute machen; entfremden’ (↑); 2 1551 ? ’〈érzelmileg〉 magához láncol | (gefühlsmäßig) an sich knüpfen’ (NySz.), 1575 ’ua.’ (↑); 3 1585 ’kapoccsal összezár; kapcsot bezár, kigombol | verknüpfen; Verschluß schließen, aufknöpfen’ # (Cal. 417); 4 1585 ’összerősít, egymáshoz fűz, hozzácsatol | verbinden’ # (Cal. 24); 5 1604 ’〈emlékezetébe〉 zár | einschließen 〈ins Gedächnis〉’ (NySz.); 6 [főleg be~, ki~] 1896 ’〈áramkört〉 zár, ill. megszakít; 〈elektromos szerkezetet〉 működtetni kezd | einbzw ausschalten 〈Stromkreis〉; in Betrieb setzen 〈elektrisches Gerät〉’ # (NSz.); 7 1900 ’telefonösszeköttetést létesít | Telephonverbindung herstellen’ # (NSz.); 8 1953 ’megért 〈összefüggést, helyzetet〉 | verstehen 〈Zusammenhang, Situation〉’ (Országh: MAngSz.)
A szócsalád belső fejlődés eredménye, tisztázatlan viszonyú tagokkal. | ⌂ Az alapszó a →kap ’megragad, megfog’ lehet. A szócsalád alapja esetleg a kapcsol lehetett, amely talán a →kap származékszava. A szóvég gyakorító képzőnek tűnik; vö. →kuksol, →roncsol stb. A kapocs szó a kapcsol-ból szóhasadással keletkezhetett. Az is lehetséges azonban, hogy a kapocs a szócsalád alapja, amely az alapigéből jött létre -cs névszóképzővel; vö. habarcs (→habar), tekercs (→teker) stb. Ebben az esetben a kapcsol a kapocs-ból keletkezhetett -l igeképzővel. A jelentések a ’megragad, megfog’ jelentés alapján magyarázhatók. ⌂⇒ A magyarból: szbhv. kopča; szln. kopča; rom. copcă; stb.: ’kapocs, gombostű, csipesz stb’.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 1: 847; TESz.; ArNy. 63; EWUng.→ állkapocs, gemkapocs, kap