kamara A: 1198 Cameras [sz.] [hn.] (Fejér: CD. 2: 328); 1213/ Kamaras [sz.] [hn.] (VárReg. 161.); 1372 u./ kamaraẏaban, akamoraba (JókK. 3, 4); 1398 Elescomora [hn.] (OklSz.); 1587 Camraſſagaban [sz.] (MNy. 62: 108); 1604 kamaraʃʒék (Szenczi Molnár: Dict. Forículae a.); 1616/ soő kámárában (OklSz.); nyj. kamura (MTsz.); kemerába (ÚMTsz.) J: 1 1198 ? ’királyi kincstár, ill. annak igazgatási szerve | königliche Finanzkammer bzw. ihr Verwaltungsorgan’ (↑), 1262 ’ua.’ (OklSz.); 2 1372 u./ ’cella; kis méretű szoba, hálókamra | Zelle; Schlafzimmer’ (↑); 3 1405 k. ’vmely testrész hajlata, ürege | Ventrikel’ (SchlSzj. 302.); 4 1560 k. ’raktározó helyiség; éléskamra | Aufbewahrungsraum; Speisekammer’ # (GyöngySzt. 4299.); 5 1560 k. ’bolt(hajtás), üzlet, raktár, helyiség | Gewölbe’ (GyöngySzt. 3607.); 6 1754 ’ítélkező v. törvényhozó testület; parlament | richtende od. gesetzgebende Körperschaft, Kammer in der Gerichtsbarkeit und im Staatsrecht; Haus 〈Parlament〉’ (NSz.); 7 1797 ’azonos hivatásúak érdekképviseleti testülete | berufsständische Körperschaft’ (NSz.); 8 1860 ’az a hely, ahol a (hajtó)vadászat különféle okokból nincs megengedve | bei der Treibjagd der mit dem Jagdzeug abgesperrte Raum’ (NSz.) Sz: kamarás 1198 [hn.] (↑); 1325 ? Camaras [szn.] ’a királyi udvartartás egyik méltósága, a kincstár élén álló tisztviselő | Kämmerer’ (MNy. 63: 367); 1547 kamorassanak ’ua.’ (LevT. 1: 45); 1618 ’a királyi udvartartás egyik (fő)méltósága | Kammerherr’ (NySz.)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. camera, cam(m)ara ’boltozat, bolthajtás; (ritkán) szoba’, (k.) camera, camara ’ház, szoba, kamra; kincs(es)tár; a kézművesek épületrésze, ill. műhelye; társalgó szoba a kolostorokban; stb.’ [< gör. καμάρα ’boltozat, íves csarnok, boltozott helyiség; ponyvás kocsi; baldachinos ágy; stb.’]. A latin jelentésfejlődés a középkorban úgy alakult, hogy a királyi udvartartás és az államigazgatás még nem vált külön: a királyi lakhely legbiztonságosabb, legjobban védett helyisége a hálószoba volt, amely egyben kincstár is volt.  ≋  Megfelelői: ném. Kammer, (kfn.) kamere; ang. chamber; fr. chambre; stb.: ’kamra’. A parlamentáris rendszer műszavaként a francia nyelvből terjedt el.  ⌂  A magyar szó bizonyos jelentéseinek keletkezésében talán a német megfelelők is szerepet játszhattak. Az irodalmi nyelvi 4. jelentés a kamra változathoz kapcsolódik.  ⚠  Németből való származtatása kevésbé valószínű.  ⌂⇒  A magyarból: szbhv. kamra ’kamra’; ukr. комора ’kincs(es)tár; sókamra; tároló’; rom. cămară ’pénzverde, udvari kamara; éléskamra, (készlet)raktár’.

☞ NyK. 42: 14; Kniezsa: SzlJsz. 600; TESz.; Mollay: NMÉr.; NytudÉrt. 128: 70; EWUng.→ kamara-, kamarilla, kamerád, komornyik