kakatszeg × A: 1780 kakad-szegnek (NSz.); 1816 Kakas-szeg, Kotak-szeg (Gyarmathi: Voc. 98, 99); 1902 kakatszeg (Jankó: BNépr. 245); nyj. kakaccëg, kokotszëg (ÚMTsz.) J: 1 1780 ’régi faeke gerendelyén levő lyukak egyikébe állított erős szeg, amely a patingot rögzíti | Spannagel am Grindel des alten Holzpfluges’ (↑); 2 1905 ’a szekérrúd végén lévő szeg, amelybe a nyaklót akasztják | Nagel am Ende der Wagendeichsel’ (NyF. 17: 31); 3 1935 ’erős, görbe szeg, amely a szekéroldalt rögzíti | fester Krummnagel, der die Wagenleiter festhält’ (Csűry: SzamSz. kokatszeg a.)

Összetett szó. |  ⌂  A kakat  (↑) + →szeg³ szavakból keletkezett tautologikus összetétellel. Az előtag egy déli szláv nyelvből származó jövevényszó; vö. óe. szl. kokotъ ’kakas’; szbhv. kokot ’ua.; gágog, fecseg, locsog’, (N.) ’hímvessző’; cseh  (R.) kokot ’ua.; kakas’, (N.) kokotek ’ekeszeg’; szlk.  (N.) kokot ’hímvessző’; or.  (R.) кокотъ ’kakas’; stb. [az eredetéhez vö. →kakas]. – Egyes változatok keletkezését a →kakas is befolyásolhatta. A 2., 3. jelentés metaforikus. A régi helynevek mint Kokot  [hn.]  (* 1075/ 1217: Györffy: DHA. I: 215)) ugyanarra az etimonra mennek vissza, de feltehetőleg a ’kakas’ jelentésű szláv szóval függnek össze, a magyar összetétel első tagjával szótörténeti szempontból nem állnak közvetlen kapcsolatban.

☞ Melich: SzlJsz. 1/1: 115; Kniezsa: SzlJsz. 240; TESz.; EWUng.→ kakas, szeg³