kakadu A: 1693 kaketu (EWUng.); 1799 kakatuk (NytudÉrt. 120: 24); 1800 Kakadú (Márton J.: MNSz.–NMSz.); 1805 Kakadu (NSz.) J: ’egy fajta bóbitás papagáj | Kakadu (Cacatuinae)’
Vándorszó. | ≡ Ném. Kakadu; holl. kakatoe; fr. cacatoès, cacatois; port. cacatua, cacatu; or. какаду; stb.: ’kakadu’. Forrása: maláj kakatuwa ’egy fajta bóbitás papagáj a maláj szigetvilágban’ [valószínűleg onomatopoetikus]. Részben a portugál, részben a holland által terjedt el. ⇒⌂ A magyarba elsősorban a németből került át.
☞ TESz.; EWUng.→ kakas