kajak A: 1799 Kajakénak [kajaké □] (NSz.); 1810 Kajak, kaják (Nyr. 92: 337) J: 1 1799 ’az eszkimók egyszemélyes, vízhatlan borítású, a bálna gerincéből készült fedett csónakja | Paddelboot der Eskimos’ (↑); 2 1879 ’kéttollú evezővel hajtott, könnyű sportcsónak | Sportpaddelboot’ # (Nyr. 92: 338)
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Kajak; ang. kayak; fr. kayak, kayac; stb.: ’kajak’. Forrása: eszkimó qʼajaq, (K.) kajakka: ’ua.’. Nyugat-Európában először mint etnográfiai szakszó, a 19. sz.-tól mint a sport szakszava terjedt el. – Az átadó nyelv tisztázatlan. ⌂ A kajaké változat szóvégi é-je nem egyértelmű. ≁ Nem tartoznak ide: (R.) kaik ’csónak (a törököknél), evezős csónak’ (1637: Kakuk: ÉlOsm. 229), kajik ’ua.’ (1697: Kakuk: ÉlOsm. 229); ezek az oszm. kayık ’hajó’ jelentésű szóra mennek vissza.
☞ TESz.; Kakuk: ÉlOsm. 229; EWUng.