külső [6] A: 1216–1240 ? Kisseu Zaar [hn.] (Nyr. 42: 361); 1372 k./ kylſew (JókK. 113); 1391 Kylse harangh [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 1: 651); 1416 u./¹ ku̇lſo̗ (BécsiK. 312); 1529 e. kÿlsw, kwlsw (VirgK. 141); 1559 kiuſoͤ (Sztárai: ComLep. 10); 1566 kewlsew (OklSz.); 1790 kǘlsü (NSz.); 1796 kössö́ (NSz.); 1837–1843/ külsejű [sz.] (NSz.); nyj. kiső, kürső (MTsz.); kísű (ÚMTsz.) J: ‹mn› 1 1216–1240 ? ’zárt(nak tekintett) területhez viszonyítva kívül, kijjebb eső | äußerlich, auswärtig, draußen befindlich’ # (↑), 1377 ’ua.’ (OklSz.); 2 1372 u./ ’a külvilágra vonatkozó 〈ellentétben a lelkiekkel〉 | zur Außenwelt gehörend 〈nicht zur Geisteswelt〉’ (↑); 3 1588 ’kívülről látható 〈forma stb.〉 | äußere, Außen- 〈Form usw.〉’ # (NySz.); 4 1595 ’idegen〈személy〉 | fremd 〈Person〉’ (Ver. 34.) | ‹fn› 1 1553 ’külső rész, vmin kívül eső terület | äußeres Gebiet’ (RMKT. 6: 159); 2 1757 ’más közösségbe tartozó, idegen személy | Fremde(r)’ (NSz.); 3 1808/ ’külső forma | Äußeres, Aussehen’ # (NSz.); 4 [főleg személyjellel] 1819 ’külső felszín, oldal | Außenfläche, Außenseite’ # (NSz.); 5 1958 ’köpeny, burkolat〈keréké, labdáé〉 | Mantel 〈vom Reifen〉, Leder 〈vom Ball〉’ (NSz.) Sz: külsőség 1604 Kuͤlſoͤſeg (Szenczi Molnár: Dict. Extrèmitas a.) R: külsőleg 1807 (Szily: NyÚSz.)
Származékszó. | ⌂ A kül szó (R.) →kívül ’kint’ változatából jött létre -ső melléknévképzővel; vö. →belső, →felső stb. A kivső alak valószínűleg a szó belseji l kiesésével és v hiátustöltővel formálódott meg. A kürső, kösső változatokhoz vö. →alsó, →felső stb. A főnévi jelentések önállósulással keletkeztek külső terület ’külterület’, külső rész ’kívül lévő rész’, külső forma ’külalak’ stb. típusú szószerkezetekből.