külföld A: 1585 Kwlfoͤldi [sz.] (Cal. 747) J: 1 1585 ’városon kívüli lakott hely | bewohnter Ort außerhalb einer Stadt’ (↑); 2 1585 ’idegen ország | Ausland’ # (Cal. 397)
Összetett szó. | ⌂ A (R.) kül (→kívül) + →föld ’ország, táj’ jelzős alárendelő összetétele. A kapcsolat eredetileg határozói jellegű, ’ország, táj vmin kívül’ jelentésű volt. ∼ Idetartozik: 1113 Cullese [hn.] (Fejérpataky: KKOkl. 57). – Hasonló szemléletű, de már nyelvújítási alkotás a külváros ’a város külső része’ (1781: Nyr. 48: 130). – Az 1395 kifeldÿ ’külföldi, idegen’ (BesztSzj. 53.) a lokatívuszi előtag helyett a latívuszi →ki² határozószót tartalmazza.