közvetetlen ∆ A: 1792 közvetetlenűl (NSz.) J: ‹mn› 1 1792 ’mások közreműködése nélkül érvényesülő | unmittelbar’ (↑); 2 1833 ’legközelebbi | allernächst’ (NSz.) | ‹hsz› 1818 ’közvetlenül | gleich; sofort’ (NSz.) – De vö. 1636 koͤzbevetetlen ’közvetlen | unmittelbar’ (Szily: NyÚSz.); 1645 koͤzben vetetlen ’ua.’ (NSz.)
közvetve A: 1807 közvetve (Márton J.: MNSz.–NMSz.) J: ’közvetítéssel, közvetett módon | mittelbar 〈Adv.〉’
közvetett A: 1816 közvetett (Hübner: Lex. 100) J: ’közvetítéssel, közvetett módon | mittelbar’ # – De vö. 1510 k. kozbe veteth ’ua.’ (Gl.)
közvetlen A: 1826 közvétlen (TudGyűjt. 10/8: 85); 1827/ közvettlenűl (NSz.) J: ‹mn› 1 1826 ’mások közreműködése nélkül érvényesülő, átmenet nélküli | unmittelbar, unvermittelt’ # (↑); 2 1846 ’közvetlen, (el)jövő | nächst’ # (NSz.); 3 1849 ’barátságos, természetes, fesztelen, könnyed | freundlich, ungezwungen’ # (NSz.) | ‹hsz› 1833 ’azonos, hasonló; mindjárt, rögtön, azonnal | gleich; sofort’ (NSz.)
A szócsalád alapjai, a közvetetlen és a közvetett szóösszevonás eredményei. | ⌂ Előzményük a (R.) közbe(n)vetetlen (↑), ill. a közbevetett (↑) volt. ∼ Ezek a →közben + →vet tagokból álló közbevet ’‹elvontan is›’ (1585: Cal. 549) igének a származékai -etlen melléknévképzővel, ill. a befejezett melléknévi igenév -tt képzőjével. A formák összevonódásával együtt jelentésük elvontabbá vált.
A közvetlen szóösszerántás eredménye. | ⌂ A közvetetlen nyomán egyszerejtéssel keletkezett.
A közvetve tudatos szóalkotás eredménye. | ⌂ A közvetett és a közvetlen alapján hozták létre a határozói igenév -ve képzőjével.
A szócsaládhoz még | ⌘ A szócsalád tagjai nyelvújítási alkotások.
☞ Bárczi: Bev. 67; TESz. közvetlen a.; EWUng.→ közben, közvetít, vet