köz-
I közbarát A: 1372 u./ kewʒ baratok (JókK. 117) J: ’egyszerű szerzetes | gemeiner Mönch’ | köznép A: 1372 u. kewʒ nepet (JókK. 162) J: ’az írástudatlan nép; egyszerű pórnép | des Schreibens unkundiges Volk; gemeines Volk’ | közbeszéd A: 1456 k. kuʒbezed (SermDom. 2: 23) J: 1 1456 k. ’közkeletű mondás; közmondás | allgemeine Redensart; Sprichwort’ (↑); 2 1456 ’tréfa, móka | Spaß, Scherz’ (SermDom. 2: 322); 3 1595 ’mese | Fabel’ (Ver. 34.); 4 1748 ’beszélgetés; mindennapi beszéd, köznyelv | Gespräch; Alltagsrede’ (NySz.); 5 1758 ’szóbeszéd | Hörensagen’ (MNy. 6: 423) | köznyelv A: 1613 köznyelveken [?✐] (NySz.) J: 1 1613 ’nemzeti nyelv 〈a latinnal szembeállítva〉 | Nationalsprache 〈nicht das Latein〉’ (↑); 2 1818 ’beszélt nyelv | Umgangssprache’ # (Nyr. 85: 389); 3 1842 ’szóbeszéd | Hörensagen’ (Nyr. 85: 389); 4 1843 ’a nyelvjárások felett levő egységes nyelv | Einheitssprache’ (Nyr. 85: 390) | Ilyenek még: köznemes ’kisnemes személy | Kleinadeliger’ (1535 k.: Zay: Lánd. 19.); közmondás ’közmondás, szólásmondás | Sprichwort’ (1552: Heltai: Dial. D8b)II köztanítvány A: 1527 keͦoʒ thaniythwany (Heyden: Puerilium 64) J: ’tanulótárs, iskolatárs | Mitschüler’ | közgyónás A: 1528 ko̗z ǵonasnak (SzékK. 172) J: ’közösen nyert bűnbocsánat; nyilvánosan végzett közös gyónás | allgemeine (öffentliche) Beichte’III közakarat A: 1552/ közakaratból (Tinódi: Cronica K3a) J: ’közös akarat | gemeinsamer Wille’ | közkincs A: 1570 kózkencz (MNy. 3: 86) J: 1 1570 ’letétbe helyezett vitás vagyontárgy | strittiges Depositum’ (↑); 2 1792 ’a közösség minden tagja számára hozzáférhető anyagi v. szellemi érték | Gemeingut’ (NSz.) | közbíró A: 1585 Koͤzbiro (Cal. 970) J: ’letétbe helyezett vitás vagyontárgy gondnoka | Verwalter’ | közélet A: 1776 köz életben (NSz.) J: ’a közösség politikai-társadalmi élete, tevékenysége | öffentliches Leben’ # | Ilyenek még: közügy ’a közösségre kiható általános érdekű ügy | Gemeinschaftsangelegenheit’ (1703: RákFLev. 1: 56); köztársaság ’olyan államforma, amelyben az államfőt, ill. a legfelsőbb államhatalmi szervet meghatározott időre választják | Republik’ (1789: Nyr. 33: 340); közvélemény ’nagyobb közösségnek v. a társadalomnak nagyjában egységes véleménye | öffentliche Meinung’ (1804: NSz.); középület ’társadalmi, közösségi célra használt nagyobb épület | öffentliches Gebäude’ (1806: NSz.); köznevelés ’a műveltség szintjének emelése érdekében az iskolában és iskolán kívül végzett tevékenység | Bildungswesen’ (1807: NSz.)IV közfal A: 1583 koͤz falt (NySz.) J: ’válaszfal, elválasztófal | Zwischenwand’ # | közhártya A: 1585 Koz hártya (Cal. 332) J: ’rekeszizom | Zwerchfell’ | közhatár A: 1604 Koͤzhatár (Szenczi Molnár: Dict.) J: ’dűlőhatár, mezsgye | Flurgrenze’ | Ilyenek még: közkert ’két telek között levő kerítés | Mittelzaun, Zwischenzaun’ (1648: HOklSzj. 83); közdeszkázat ’deszkafal, deszkából készült válaszfal | Bretterscheidewand’ (1786: NSz.)
Összetett szavak előtagja, azonos a →köz névszóval. | ⌂ Az előtag a következő jelentésekben áll: 1. csoportban: ’közönséges, általános’; 2. csoportban: ’közösen átélt, együtt véghezvitt’; 3. csoportban: ’társadalmi, nyilvános’; 4. csoportban: ’középen levő’. A 4. csoport összetett szavainak jelentéséhez vö. 1240 Cuzepku [hn.] ’középen álló kő’ (OklSz.); 1255/ Kuzepfolu [hn.] ’középen fekvő falu’ (OklSz.); stb. A közélet-nek a régi nyelvben más jelentése is volt, pl. ’jelenlét, földi élet, evilági élet’ (1528: SzékK. 235), ’hétköznapi élet’ (1552: Heltai: Dial. M7a) stb. ∼ Idetartoznak mint megszilárdult ragos alakulatok: közkézzel ’zárolással’ (1524: MNy. 25: 69); közkézen ’általánosan, mindenkitől’ (1748: NSz.). ⌘ Némelyik köz- előtagú összetétel keletkezését a nyelvújítás korában német minták is elősegítették; vö. közhely ’nyilvános hely’ (1815: NSz.) (vö. ném. Gemeinplatz ’ua.’); közszellem ’közösségi szellem’ (1835: Tzs.) (vö. ném. Gemeingeist ’ua.’); közérzet ’kedélyállapot, egészségi állapot’ (1837: NSz.) (vö. ném. Gemeingefühl ’ua.’; stb.
☞ Pais: RefNy. 114; TESz. közhely a. is, köztársaság a. is; NyK. 73: 459; EWUng.→ akar, barát, beszéd, bíró, él¹, fal², gyónik, hártya, határ, kincs, köz, nép, nyelv, tanít