kötény A: 1673 ketény (NySz.); 1708 kötényecske [sz.] (Szenczi Molnár: Dict. cinticulus a.); 1786 kötént (NSz.); nyj. këtény, kötíny (Nyatl.); kötin (ÚMTsz.) J: 1 1673 ’a felső ruha fölött viselt, általában a törzs elülső részét fedő ruhadarab | Schürze’ # (↑); 2 1708 ? ’pántlika, szalagféle | Band, Streifen’ (↑), 1792 ’ua.’ (Baróti Szabó: KisdedSz. Kötni a.); 3 1815 ’ágyékkötő | Lendenschurz’ (NSz.)
Származékszó. | ⌂ A →köt igéből jött létre -ény névszóképzővel; vö. →növény, →serény stb. A ruhadarabok megnevezése azon alapul, hogy kötve rögzítették őket a testhez. ∼ Szintén a →köt igéből és részben hasonló jelentésekkel keletkezett a (R.) köting ’lepedő; kötény; fátyol’ (1560 k.: GyöngySzt. 3521.), végződése azonban tisztázatlan.
☞ TESz.; EWUng.→ köt