köszköpű × A: 1577 kőzkőpw̋ (KolGl.); 1838 Küszküpű (Tsz.) J: 1 1577 ’kotnyeleskedő, pletykálkodó személy; bajkeverő, intrikus | Naseweis, Zuträger; Intrigant’ (↑); 2 1838 ’házasságszerző személy | (Ehe)vermittler’ (Tsz. Közköpű a.); 3 1893 ’gyülekezések, megbeszélések helye | Versammlungsplatz’ (MTsz. 2. köszköpü a.)
Összetett szó. | ⌂ A →köz ’közös’ + →köpű ’méhkaptár’ jelzős alárendelő összetétele, z > sz hasonulással a tagok határán. A megnevezés részben a pletykálkodó személy sustorgásának a méhdongáshoz való hasonlóságán alapul; részben pedig azon, hogy a kotnyeleskedők, intrikusok olyanok, mintha a hírek tárolói volnának. A jelentéshez vö. még hírharang (→hír-). A 2. és 3. jelentés is keletkezhetett az 1.-höz hasonló módon, közvetlenül az összetételi tagok alapján; kései felbukkanásuk miatt azonban valószínűbb, hogy inkább metaforikus, ill. metonimikus átvitel eredményei az 1.-ből.