körülmény A: 1780 körülmény (Nyr. 30: 473); 1786 Környǘlmények (NSz.) J: 1 1780 ’borítás | Bedeckung’ (↑); 2 1786 ’vmely eseménnyel, állapottal együtt járó viszonyok összessége, viszony | Umstand; Verhältnisse’ # (↑) Sz: körülményes 1816 környülményesek (NSz.)
Tudatos szóalkotással keletkezett származékszó. | ⌂ A →körül-ből (ill. ennek (R.) környül változatából) alkották -mény névszóképzővel. A 2. jelentés feltehetőleg Barczafalvi Szabó Dávidtól való; sikerrel váltotta fel vele a lat. circumstantia ’körülmény’ mintájára létrejött (R.) környülállás ’ua.’ (1604: Szenczi Molnár: Dict.) főnevet. ⌘ Nyelvújítási szóalkotás.
☞ Szily: NyÚSz.; Tolnai: Nyelvújítás 66; TESz.; EWUng.→ körül