kölönc A: 1783 kölöntzök (NSz.) J: 1 1783 ’vhova akasztott kolonc | an etw angehängter Klotz’ (↑); 2 1786 ’fattyú; fickó | uneheliches Kind; Kerl’ (MNy. 65: 340); 3 1791 ’teher vkinek, vminek a nyakán | Last, Anhängsel’ (NSz.); 4 1792 ’gyerek | Kind’ (NSz.)
Hangrendi átcsapás eredménye. | ⌂ A →kolonc szóból, talán a →cölönk analógiájára. A kölönc szó néhány évvel korábbról adatolt, mint a →kolonc, azonban ez a körülmény nem szól a magyarázat ellen. Az ehhez hasonló változáshoz vö. →csomoszol, →doboz stb. A 4. jelentés metafora a 3. jelentés alapján; a jelentés alapja az a tapasztalat, hogy a gyerekek a felnőtteket munkájukban gyakran hátráltatják, azonban keletkezésében a kölök (→kölyök) analógiája is szerepet játszhatott. A 2. jelentés jelentésszűküléssel keletkezett a 4. jelentésből.
☞ MNy. 23: 131; TESz.; EWUng.→ kolonc