kökörcsin A: 1395 k. kikerchen (BesztSzj. 391.); 1470 k. kekerczin (CasGl.); 1478 Kewkerchen [szn.] (OklSz.); 1577 koͤkoͤrczien (KolGl.); 1583–1584 Kökörchijn (MNy. 44: 151); 16. sz. vége Keokeorchinÿ wiragh (Gl. virág a.); 1761 kikirtsénnek (NSz.); 1783 Kükörtsén (NSz.) J: ’tavasszal nyíló, szőrös-molyhos lila virágú, vadon tenyésző növény | Kuhschelle 〈Pflanze〉 (Pulsatilla)’

Ótörök jövevényszó. |  ≡  Kāšγ. kökürčgün; CC. kügirčin; kirg. kögürčkön; oszm. güvercin; stb.: ’galamb’ [< török *köker- ’vmi kék, elkékül’; a *kök alapszóhoz vö. →kék]. A szó eredeti jelentése ’vmi kék’ lehetett (vö. még →kiköcsén); a ’galamb’ jelentés keletkezéséhez vö. or. голубой ’égszínkék, világoskék’ : голубь ’galamb’. A növénynév a török nyelvekből nem kimutatható, a kökörcsin kékes színe alapján azonban a jelentés egykori létezése feltételezhető; vö. →kikerics, →kökény.

☞ MNy. 3: 260, 58: 136; NyK. 46: 154; TESz.; Ligeti: TörK. 113; EWUng.; Róna-Tas–Berta: WOT.→ kék, kikerics, kikörcsén, kökény