kög ∆ A: 1585 koͤg (Cal. 200); 1770 kögybe (Kalmár: Prodr. 276) J: 1 1585 ’kör, körvonal | Kreis(linie)’ (↑); 2 1604 ’karika; abroncs | Ring; Reifen’ (Szenczi Molnár: Dict. Círculus a.); 3 1754 ’küzdőtér, versenypálya | Kampfplatz, Tummelplatz’ (NSz.); 4 1836 ’középpont | Mittelpunkt, Zentrum’ (Fogarasi: MNZsebsz.)
Téves olvasat egy íráshiba alapján. | ⌂ A →kégy szó kögy változatából, amely Calepinus 1585-ben kiadott latin-magyat szótárában kög alakban fordul elő. Ezt az alakot a későbbi szótárak is átvették. Az 1., 2. jelentéshez vö. lat. circus ’kör, körív’; a 3. jelentéshez vö. →kégy ’küzdőtér, aréna’. ⌘ A 4. jelentés tudatos szóalkotással keletkezett a nyelvújítás korában.
☞ Szily: NyÚSz.; TESz.; EWUng.→ kégy