kóstol A: 1416 u./² koſtoltauolna (MünchK. 34vb); 1513 koostolaasan [sz.] (CzechK. 112) J: 1 1416 u./² ’〈ételt, italt〉 megízlel | prüfend schmecken’ # (); 2 1416 u./² ’megpróbál, megismer | probieren, kennenlernen’ (MünchK. 23ra) Sz: kóstoló 1533 Eleul kostolo ’ételt, italt felszolgálás előtt megízlelő személy | Schmecker’ (Murm. 2322.); 1771 ’étel- v. italminta, különösen a disznótor után az ételekből küldött ajándék | Kostprobe 〈haupts. nach dem Schlachtfest〉’ (NySz.)

Német  (baj.-osztr.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (kfn.) kosten ’megízlel; megpróbál’, (baj.-osztr.) kχouštn ’megízlel’ [indoeurópai eredetű; vö. óind juṣátē; gör. γεύω; stb.: ’megízlel; elfogyaszt, élvez’].  ≋  Megfelelői: szbhv. koštati; cseh  (N.) koštovat; stb.: ’megízlel’.

TESz.; EWUng. gusztus, pakocsa