kísérel [1] A: 1772 késérlő [sz.] (NSz.); 1830/ kisérleteimből [sz.] (NSz.); 1838 Kísérel (Tzs.); 1865 Kisérėl (CzF.) J: 1 1772 ’(el)kísér | begleiten’ (↑); 2 [főleg meg~] 1830 ’kísérletet tesz, próbál | versuchen, einen Versuch machen’ # (↑) Sz: kísérlet 1830/ (↑) | kísérletezik 1853 kísérletezés (BpHírlap 1853. jún. 23.: [1]); 1857 Kisérletezni [sz.] (Ballagi M.: MNMSz.)
Származékszó. | ⌂ A →kísér szóból keletkezett -l gyakorító képzővel; vö. hatol (→hat¹), →tékozol stb. Az egykori nyelvjárási szó a nyelvújítás idején került az irodalmi nyelvbe. A 2. jelentés a →kísért ’megkísérel, megpróbál, kipróbál, tesztel’ jelentéséből jött létre.
☞ Szily: NyÚSz.; TESz.; EWUng.→ kísér