kép² † A: 1138/ ? Kepís [sz.] [szn.] (MNy. 32: 131); 1395 k. kep (BesztSzj. 799.); 1454 keepe (OklSz.); 1533 koͤp (Murm. 1951.); 1575 kęppel (Heltai: Krón. 34b); 1577 kępp (KolGl.) J: ’egy fajta dárda, lándzsa | Art Speer, Lanze’ Sz: képes 1138/ ? [szn.] (↑); 1519 kepóſ̗ó̗keth ’dárdával felfegyverzett ember | mit einem Speer bewaffneter Mensch’ (JordK. 785)
Ismeretlen eredetű. | ⚠ Származtatása valamelyik szláv nyelvből (és így a →kopja szóval való összefüggése) hangtani és alaktani okok miatt kevésbé valószínű.
☞ TESz.; EWUng.
képes A: 1388 ? kepes [szn.] (MNy. 32: 131); 1456 k. kepes (SermDom. 1: 341); 1518 k. kepo̗s (SándK. 7); 1775 képpes (NSz.); 1834 Képës (Kunoss: Szóf.) J: 1 1456 k. ’alakított, formált | geformt’ (↑); 2 1456 k. ’hasonló | ähnlich’ (SermDom. 1: 305); 3 1470 k. ’talányos; átvitt, képletes | rätselhaft; übertragen, bildlich’ (ZirciGl. 3.); 4 1518 k. ’lehetséges, lehető | möglich’ (↑); 5 1568 ’illendő, illő | füglich, ziemlich’ (NySz.); 6 1585 ’képpel ellátott, díszített | bebildert’ # (Cal. 508 [ɔ: 506]); 7 1598 ’szép, szép formájú | schön’ (NySz.); 8 1750 ’alkalmas, kellő tehetséggel, rátermettséggel rendelkező | fähig’ # (NSz.) Sz: képesség 1456 k. kepeſſegh ’hasonlóság | Ähnlichkeit’ (SermDom. 1: 305); 1809 ’alkalmasság, rátermettség | Fähigkeit, Vermögen’ (NSz.) | képesít 1508 kepeseite ’látszatot kelt | den Anschein erwecken’ (DöbrK. 320); 1645 Képessítgeti [sz.] ’művel | Bildung geben’ (NySz.); 1865 ’alkalmassá, képessé tesz | befähigen’ (CzF.)
képtelen A: 1456 k. keptelen (SermDom. 1: 454); 1669 képetlen (NySz.) J: 1 1456 k. ’rút | häßlich’ (↑); 2 1527 ’lehetetlen | unmöglich’ # (ÉrdyK. 563); 3 1588 ’határtalan, rendkívüli | maßlos, riesig’ (NySz.); 4 1805 ’nem képes, alkalmatlan, felkészületlen | unfähig’ # (NSz.)
Származékszó. | ⌂ A →kép¹ szóból keletkezett -s, ill. -telen melléknévképzővel. A képes szó 4. és 8. jelentésének szemantikai alapja bizonytalan, ezek esetleg a →kép¹ 2. jelentéséből magyarázhatók. A képes szó összetételi utótagként is él vö. fizetőképes (1853: Szily: NyÚSz.); munkaképes ’munkaképes, működőképes’ (1854: Szily: NyÚSz.) stb. Ez az összetétel német mintára alkotott tükörfordítás. – A képtelen a képes ellentéte, jelentése főleg a kölcsönös kapcsolaton alapszik.
☞ Szily: NyÚSz.; Nyr. 61: 110; TESz. képtelen a. is; EWUng.→ kép¹, képest, szalon-