jugoszláv A: 1876 jugo ... szlávok ‹fn› (NytudÉrt. 40: 198); 1876 jugo-szláv ‹mn› (NytudÉrt. 40: 198) J: ‹fn› 1 1876 ’déli szláv ember | Südslawe’ (↑); 2 1933 ’az egykori Jugoszlávia területén élő ember | Jugoslawe’ # (NSz.) | ‹mn› 1 1876 ’a déli szlávokkal kapcsolatos, rájuk vonatkozó | südslawisch’ (↑); 2 1947 ’az egykori Jugoszláviához tartozó, vele kapcsolatos | jugoslawisch’ # (NSz.)
Német mintára alkotott részfordítás, összetett szó. | ≡ Vö. szbhv. Jugoslaven, Jugosloven ’déli szláv’ [< szbhv. jug ’dél ‹égtáj›’ + Slaven ’szláv ember’]. ≋ Megfelelői: ném. Jugoslawe; fr. Yougoslave; stb.: ’jugoszláv’. A szerbhorvát által terjedt el, különösen a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (SHS.) 1929 óta használt hivatalos megnevezése alapján, és ilyen módon az állampolgárságnak is ez lett a neve. ∼ Idetartozik: jugó ’ua.’ (1972: ÉKsz.), amely a jugoszláv rövidült alakja.