izgat A: 1372 u./ yʒgatyak [t-j] (JókK. 95) J: ’ingerel, uszít, hajt, sarkall | anreizen, hetzen, antreiben’ # Sz: izgatás 1470 iʒgatas (SermDom. 2: 603) | izgatott 1838 Izgatott (Tzs.)

izgaszt † A: 1519 ẏʒgaʒttẏak vala [t-j] (JordK. 302) J: ’buzdít, serkent, feltüzel | aneifern’

izgékony ∆ A: 1828 izgékony (HazKülfTud. 1828. máj. 31.: [3]); 1831 izgékony (NSz.) J: ’nyugtalan; izgulékony | unruhig: erregbar, reizbar’

izgalom [4] A: 1835/ izgalmakhoz (NSz.); 1839 ízgalom (NSz.) J: ’felindulás, nyugtalan, feszült állapot | Erregung, Aufregung’ # Sz: izgalmas 1837 izgalmas (Jelenkor 1837. júl. 8.: 214); 1848/ izgalmas (NSz.)

izgul A: 1844 izgultabb vala [sz.] (NTársalkodó 1844. ápr. 19.: 128); 1857/ izgultság [sz.] (NSz.); 1865 izgúl (CzF.) J: ’nyugtalankodik, idegeskedik | in Aufregung sein, sich aufregen’ #

A szócsalád kiinduló eleme, az izgat származékszó. |  ⌂  Az alapszó az →izzik lehetett. A szóvég -gat gyakorító képző, amely itt műveltető képzői funkcióban áll; vö. forgat (→fordít), mozgat (→mozog) stb.

Az izgaszt származékszó. |  ⌂  Az izgaszt analógiásan keletkezett képzőcserével, az izgat alapján; a szó felépítéséhez az aggaszt (→aggik¹), függeszt (→függ) stb. is hozzájárulhatott.

Az izgékony, izgalom, izgul tudatos szóalkotással keletkezett származékszók. |  ⌘  A korábbi igék kikövetkeztetett tövéből -ékony melléknévképzővel, -alom névszóképzővel, -ul visszaható képzővel jöttek létre; ezek nyelvújítási szóalakok.

☞ TESz.; Benkő: FiktI. 25; EWUng.→ izzik