iszik [2/2] A: 1055 iturea [sz.] (TA.); 1138/ ? Iutu [sz.] [szn.] (MNy. 32: 205); 1372 u./ ynnotok [sz.]; ÿuan [sz.]; yum meg (JókK. 140, 27, 153); 1416 u./¹ igac m̄g, iznac, yiutoc (BécsiK. 34, 4, 143); 1541/ vͤtt (HoffgreffÉn. Cc3b); nyj. ihutt (ÚMTsz.) J: 1 1055 ’〈ember, állat〉 folyadékot fogyaszt, kortyolással gyomrába juttat | trinken’ # (↑); 2 [be~ik] 1517 ’〈szagot〉 magába vesz, beszív | (Geruch) in sich ziehen’ (DomK. 4); 3 1564 ? ’〈lyukacsos szerkezetű anyag〉 nedvet, folyadékot magába szív | einsaugen’ # (Magyary-Kossa: OrvEml. 2: 259), 1673 ’ua.’ (NySz.); 4 1822/ ’〈kellemes hatású dolgot, élményt〉 mohón (ki)élvez | gierig genießen’ (NSz.); 5 1855–1856/ ’rendszeresen sok szeszes italt fogyaszt, részegeskedik | trunksüchtig sein’ # (NSz.); 6 1898 ’〈bigejátékban a bige, iskolajátékban a cserépdarab〉 vonalat érint, vonalra esik | die Linie berühren, auf die Linie fallen 〈in manchen Spielen〉’ (Dobos: DiákSz.) Sz: it 1055 ’ivásnak, itatásnak a helye | Tränke’ (↑); 1520 ’ivás; ital | Trinken; Getränk’ (PozsK. 17) | itó 1198 Ytoud [sz.] [hn.] ’ivásnak, itatásnak a helye | Tränke’ (Györffy: ÁMTF. 1: 720) | ital 1237 Itol [szn.] (OklSz.); 1416 u./¹ italat ’ivás | Trinken’ (BécsiK. 6); 1474 ’folyadék | Getränk’ (BirkK. 2) | ivó 1416 u./¹ iuot ’folyadékot fogyasztó személy; iszákos, részeges ember | Trinker’ (BécsiK. 271); 1832 ’kocsma, csapszék | Kneipe’ (NSz.) | itat 1416 u./² meǵitatnia [sz.] (MünchK. 72ra) | ivás 1422 ? Jwas [szn.] (OklSz.); 1516 iuasa (GömK. 182) | itos 1438 Ithws [szn.] ’ivó, inni szerető (személy) | Trunkenbold’ (OklSz.) | ittas 1456 k. megh ittasulandnak [sz.] (SermDom. 1: 225) | megittasul 1456 k. megh ittasulandnak (SermDom. 1: 225) | itlan 1519 k. itlan ’szomjan, ivás nélkül | vor Durst; ohne Trinken (seiend)’ (DebrK. 185) | iddogál 1585 Iddogalom (Cal. 828) – de 1481 e. jdigel (MNy. 85: 7) | ivogat, iszogat 1611 Ivogatni (Szenczi Molnár: Dict.); 1787 iszogatnak (NSz.) | italos 1658 ’folyékony | flüssig’ (NySz.); 1727 ’spicces, pityókás, boros, kapatos, részeg | angeheitert, betrunken’ (MNy. 57: 491) | ivódik 1772 Bele ivódik (Kreszn.) | itatós 1780 itatós papirost ‹mn› ’nedvszívó | Lösch-’ (Nyr. 44: 125); 1919 ’szűrőpapír | Fließpapier’ (NSz.) | itóka 1785/ itókát (NSz.)
Örökség a finnugor korból. | ≡ Vog. (T.) äj-, (Szo.) aj-; ? osztj. (O.) jeś-; zürj. (S.), (P.), (KP.) ju-; votj. (Sz.) ju-; cser. (KH.) jüä-; finn juo-; lp. (norv.) jukkâ-: ’iszik’ [fgr. *juγe- vagy *juke-: ’ua.’]. ⌂ A szó eleji m. ju > i hangváltozáshoz vö. ihar (→juhar), ihász (→juhász) stb. A tőváltozatok szóvégi v és u hangja a finnugor szó belseji mássalhangzóra megy vissza, a j és h mint szótővégi hangzók másodlagos hiátustöltők. Az isz(ik) sz-je eredetileg gyakorító képző volt; vö. →eszik, →lesz stb. A jelentések általában metaforikusan keletkeztek az 1. jelentés alapján. A 6. jelentéshez vö. fr. (ófr.) boire ’iszik; a vonalra esik ‹(dobó)kocka›’. Az itó származékszó csak helynevekben őrződött meg.
☞ Szinnyei: NyH.; TESz.; MSzFE.; Rácz-Eml. 124; EWUng.→ borisszaUN UEW. № 195