indigó A: 1708 Indego (Pápai Páriz: Dict. Indǐcum a.); 1784 Indigókék (NSz.); 1791 indik festéké (NSz.); 1816 Indig (Gyarmathi: Voc.) J: 1 1708 ’indigócserjéből (újabban szintetikus úton is) előállított kék festőanyag | Indigofarbstoff’ (↑); 2 1792/ ’egy fajta forró égövi cserje, indigócserje | Indigopflanze (Indigofera tinctoria)’ (NSz.); 3 1957 ’másolópapír | Durchschlagpapier, Kohlepapier’ # (Bakos F.: IdSz. 305)
Olasz (É.) jövevényszó, esetleg a németből is jöhetett. | ≡ Ol. (R.) indigo, (vel.) ìndego, (gen.) éndego, ol. indaco: ’indigócserje; indigó ‹festékanyag›; indigókék’; – vö. még ném. Indigo, (R.) indig ’indigócserjéből előállított kék festőanyag’. Az olaszban a lat. indicum ’ua.’ él tovább [< gör. ἰνδικόν (φάρμακον) ’indigócserje ‹festékenyag›’]. ≋ Megfelelői: ang. indigo; fr. indigo; stb.: ’indigó ‹cserje; festékanyag›’. ⌂ A 3. jelentés az indigópapiros ’kék indigópapír’ (1914: RévaiLex. 10: 556) vagy indigópapír ’ua.’ (1937: PHLex. 503) összetételből való önállósodás útján alakult ki. ∼ Korábbi megnevezése: (R.) indi ’indigófesték’ (1690: NySz. indëgo a.), amely valószínűleg a fr. inde ’indigó ‹cserje; festékanyag›’ szóra megy vissza.