impresszió A: 1621/ impressioját (MNy. 79: 126); 1900 impressziót (NSz.) J: 1 1621/ ’megfogás, tapintás | Angriff’ (↑); 2 1764 ’hatás, benyomás | Wirkung, Impression’ (MNy. 66: 232)

impresszionista A: 1877 impressionisták (FővL. 1877. jún. 26.: 703); 1895 Impresszionista (PallasLex.) J: ‹mn› 1895 ’az impresszionizmus elveit követő | impressionistisch’ (↑) | ‹fn› 1895 ’az impresszionizmus követője | Impressionist’ (NSz.)

impresszionizmus A: 1878 impressionismusé (Hon 1878. okt. 11.: [1]); 1904 impressionismus (Radó: IdSz. impressio a.); 1913/ impresszionizmusával (NSz.) J: ’a 19. sz. végi eredetű művészeti irányat, amely a pillanatnyi benyomások, hangulatok közvetlen ábrázolására törekedett | Impressionismus’

A szócsalád időrendben legkorábbi tagja, az impresszió latin jövevényszó, később nemzetközi szó is. |  ≡  Lat. impressio ’benyomás, hatás; bekényszerítés; hatás; stb.’ [< lat. imprimere ’rányom, megnyom, be(le)nyom stb.’]; – ném. Impression; fr. impression; ang. impression; stb.: ’impresszió, benyomás, hatás’.  ⇒⌂  A magyarba nemzetközi szóként a németből és francia ynelvből került.

Az impresszionista, impresszionizmus nemzetközi szók. |  ≡  Vö. ném. Impressionist; ang. impressionist; fr. impressioniste; stb.: ’impresszionista’ | ném. Impressionismus; ang. impressionism; fr. impressionisme; stb.: ’impresszionizmus’. Művészettörténeti műszóként a franciából terjedt el.  ⇒⌂  A magyarba a német és francia nyelvből került.  ⌂  Az impresszionista végződése latinosítás eredménye.

☞ TESz.; EWUng.→ prés