iktat A: 12. sz. vége/ iochtotnia (HB.); 1473 iptatam (OklSz.); 15. sz. yhtatasa [sz.] (MNy. 10: 371); 15. sz. ÿktatasa [sz.] (MNy. 9: 443); 1504–1507 itatas [sz.] (MNy. 9: 443); 1546 yttattak (LevT. 1: 34); 1575 belé iktetne (Heltai: Krón. 190 v.) J: 1 12. sz. vége/ ’(hasonló jellegű egyedek közé tagként, részként) behelyez, beilleszt, besorol | einreihen’ (↑); 2 1473 ’〈jövedelmet, anyagi értéket〉 megszerez | erwerben’ (↑); 3 15. sz. ’〈birtokot〉 vkinek juttat, vki tulajdonának nyilvánít | zukommen lassen’ (↑); 4 1508 ’vki elé állít, vezet | vorführen’ (DöbrK. 392); 5 1527 ’vhová juttat, küld | bringen, senden’ (ÉrdyK. 578); 6 [ma főleg be~ ‹ik›-vel] 1527 ’vhová juttat, küld | einsetzen’ # (ÉrdyK. 578); 7 [el~, ki~] 1553 u. ’elszöktet | zur Flucht verhelfen’ (MonÍrók. 3: 92), 1583 ’ua.’ (Nyr. 10: 470); 8 1832 ’〈hivatalos iratot〉 sorszámmal ellátva jegyzékbe vesz | registrieren’ # (NSz.) Sz: iktatás 15. sz. (↑)

Valószínűleg alapnyelvi örökség, finnugor kori tővel, magyar képzéssel. |  ≡  A szótőhöz vö. md.  (E.), (M.) jaka- ’megy, jár, ide-oda járkál, jár-kel, bolyong, vándorol’ [fgr. *jakka- ’megy, jár; jut, eljut, kerül vhová’].  ⌂  A szó belseji *kk > m. k hangváltozáshoz vö. →fakad, →rokon; a szó eleji i kialakulásmódjához vö. →inas, →inkább, →juh stb. A szóvég -tat műveltető képző. A magyarban az eredeti jelentése ’vhová juttat’ lehetett. A szó ma csak a 6. és 8. jelentésében él, a további jelentéseket a juttat (→jut) hasonló jelentései kiszorították.  ⚠  A →jut-tal való összefüggése kevésbé valószínű.

☞ TESz.; NyK. 88: 209; UEW. 88; EWUng.UN UEW. № 158