idill A: 1788 Idylliumi (MIrLex. 1: 605); 1795 Idillák (NSz.); 1809/ Idiliába (NSz.); 1809/ Idiliába (NSz.); 1820 Idyllionokról (ItK. 19: 84); 1824 Eidülliai (ItK. 19: 203); 1832 idilli [sz.] (NSz.) J: 1 1788 ’pásztorköltemény; pásztorköltészet | Hirtengedicht; Hirtendichtung’ (↑); 2 1803 ’pásztorkölteményre emlékeztető módon derűs, bensőséges helyzet | idyllischer Zustand’ (NSz.)

idillikus A: 1866 idillikus (VasárnapiU. 13/22: 263); 1869 idyllikus (NSz.) J: ’derűs, bensőséges | idyllisch’

Nemzetközi szók. |  ≡  Ném. Idyll ’egy szemlélődő, nyugalmas, egyszerű élet képe; a kép maga’, Idylle ’pásztorköltemény’; ang. idyll ’ua.; idill’; fr. idylle ’ua.’; stb.; – vö. még lat. idyllium ’pásztorköltemény’ [< gör. εἰδύλλιον ’ua.’, tkp. ’képecske’] | ném. idyllisch; ang. idyllic; fr. idyllique; stb.: ’idilli(kus)’. A franciából terjedtek el.  ⇒⌂  A magyarba leginkább a német, francia irodalmi nyelvből kerültek, az idillikus latinosított végződéssel. A régi változatok latin, ill. görög alakokat tükröznek.

☞ TESz.; EWUng.→ idea