hurka A: 1330 ? Chyurka [szn.] (MNy. 63: 366); 1490 vighurka (MNy. 70: 474); 1798 Csurka (MNy. 70: 20) J: 1 1490 ’bél | Darm’ (MNy. 70: 474) (↑); 2 1533 ’disznóbélbe töltött, vérből, belső részek vagdalékából stb. készült étel | Blut-, Leberwurst’ # (Murm. 2124.); 3 1846 ’hurka alakú képződmény v. készítmény | wurstförmiges Gebilde od. Erzeugnis’ (NSz.)
Származékszó. | ⌂ A →húr ’bél’ főnévből kicsinyítő képzővel keletkezett; vö. →borsóka, →hóka stb. A szó eleji h ~ cs hangviszonyhoz vö. (N.) hőrész ~ csőrész ’sirály’ (EtSz. 1: 1222). A 2. jelentés metonímia az 1. jelentés alapján, a 3. pedig metafora a 2. alapján. A cs kezdetű változat a dél-dunántúli nyelvjárások szava.