hurcol A: 1577 hurczolni [sz.] (NySz.) J: 1 [ma főleg el~] 1577 ’(erőszakkal) magával vonszol | (mit Gewalt) verschleppen’ # (↑); 2 1577–1580 ’vonszol | schleppen’ # (NySz.); 3 [ma főleg meg~] 1624 ’rágalmaz; rossz hírét költi | verunglimpfen’ # (NySz.); 4 1785 ’ide-oda hordoz | herumtragen’ # (NSz.) Sz: hurcolkodik 1606 hurczolkodnék (MNy. 61: 487)
Származékszó. | ⌂ A →hord igéből keletkezett -col (< -szol) igeképzőbokorral; vö. →boncol, vonszol (→von) stb. A jelentések kapcsolatához és a jelentésfejlődéshez vö. →hoz : →húz; vö. még ném. schleppen ’hurcol, cipel; ruhát agyonvisel’; stb.
☞ Bárczi: SzófSz.; NyK. 69: 176; TESz.; EWUng.→ hervehurcál, hordUN UEW. № 1784