honnét × A: 1372 u./ honnat, honnatt (JókK. 10, 18); 1420 k. Hunnet (ÓMOlv. 283); 1476 k. Honneg (SzabV.); 1493 k. honnag (FestK. 55); 1495 e. honnet (GuaryK. 68); 1508 honneiet (DöbrK. 290); 1517 honneet (DomK. 151v); 16. sz. eleje Honet (MNy. 59: 224); 1528 hānnyth (SzékK. 362); 1557 valahoned (LevT. 1: 216); 1558 k. honnayd (LevT. 1: 278) J: 1 1372 u./ ’honnan? | woher?’ (↑); 2 1372 u./ ’miért?; milyen alapon? | warum?; aus welchem Grunde?’ (↑); 3 1517 ’ahonnan | woher 〈als Rel.〉’ (↑)
honnan A: 1416 u./² honnan (MünchK. 27ra); 1508 honnen (NádK. 621); 1633 honnénd (Thaly: VÉ. 1: 137); 1669 máſhunnan (MNy. 69: 420); 1808 Holnan, Holnant (Sándor I.: Toldalék); 1833 Honand (Kassai: Gyökerésző 2: 438) J: 1 1416 u./² ’kitől?; miből? | von wem?; woraus?’ (MünchK. 27ra); 2 1416 u./² ’milyen alapon? miért? mi okból? | aus welchem Grunde?’ (MünchK. 19vb); 3 1474 ’ahonnan | woher 〈als Rel.〉’ (BirkK. 1); 4 1508 ’mely(ik) helyről? | woher?’ # (↑)
Megszilárdult ragos alakulatok. | ⌂ A →hogy¹ mutató névmás tövéből keletkezett -n + -t (honnét), ill. -n + -n (honnan) lokatívuszragokkal. A honnan végződése az -l ablatívuszrag funkciójában áll; a lokatívuszrag hasonló funkcióváltásához vö. innen (→innét), onnan (→onnét) stb. A néhány változat végén található d a -t lokatívuszrag zöngésülésével keletkezett. A t helyén álló szóvégi g nyomatékosító elem. ∼ Ugyanebből az alapszóból -l ablatívuszraggal keletkezett: honnal ’vhonnan; ahonnan’ (1547: LevT. 1: 38); raghalmozással keletkezett: honnaton ’ua.’ (1513: NagyszK. 5).