homlok A: 1249/ homluk [hn.] (Györffy: ÁMTF. 3: 150); 1338 Homlokkw [hn.] (OklSz.); 1379 zelephomlok (OklSz. zsiliphomlok a.); 1527 homlyokokra (ÉrdyK. 537); 1782 homlak-ág (NSz.); 1845 humlokos [sz.] (NSz.) J: ‹fn› 1 1249/ ’homlokzat, elülső rész | Stirn(seite), Front’ (↑); 2 1405 k. ’a koponyának a hajzat és a szemöldökök közötti része | Stirn’ # (SchlSzj. 296.); 3 1493 k. ’halánték | Schläfe’ (FestK. 127) | ‹hsz› 1456 k. ’homlokon; homlokra, arccal előre | auf der Stirn; auf die Stirn, aufs Gesicht’ (SermDom. 1: 257) Sz: homlokos 1405 k. homlokos (SchlSzj. 297.) | homlokzat 1792 Homlokzat (Baróti Szabó: KisdedSz.)

Fiktív tőből keletkezett származékszó. |  ⌂  A relatív tő a →homlít-éval azonos. Az abszolút tőhöz vö. →homlít; vö. még →homorú. Végződése -k névszóképző; vö. →ajándék, →fazék stb. A határozórag nélküli elavult határozószói funkcióhoz vö. →meredek, →nap¹ stb.

☞ TESz.; EWUng.→ hanyatt-homlok, homlít, homorúUN UEW. № 393