holdkóros A: 1826 holdkóros (NSz.) J: 1 1826 ’alvajáró | mondsüchtig’ # (); 2 1844 ’hóbortos; bolond | rappelig, verrückt’ (NSz.)

Német mintára alkotott tükörfordítás, összetett szó. |  ≡  Vö. ném. mondsüchtig ’alvajáró’, tkp. ’holdbeteg’ [a lat.  (kés.) lunaticus ’ua.’ eredetéhez vö. →lunátikus]. A megnevezés azon a feltevésen alapszik, hogy az így jelölt beteg akkor végez alvó állapotban különféle mozgásokat, amikor a holdfény bizonyos álomképeket idéz elő nála.  ⌂  A magyarban →hold¹ + kóros (< →kór).  ⌘  Nyelvújítási szó.  ∼  Korábbi megnevezés: (R.) holdkórságos ’holdkóros’  (1803: Márton J.: MNSz.–NMSz. Mondsuͦchtig a.); vö. még havas (→²), holdas (→hold¹): ’ua.’.

O. Nagy: MiFán 155; TESz.; EWUng. hold¹, kór, lunátikus