hodzsa ∆ A: 1575 Hozya [es. nem m.] (Kakuk: ÉlOsm. 185); 1588 Hossia (BudBLev. 416); 1615 hogia (NySz.); 1620 hodzának (MonTME. 3: 207); 1668 hogsa (NySz.); 1897 hodsák (NSz.) J: ‹fn› 1575 ? ’mohamedán pap, hitoktató | muslimischer Priester, Religionslehrer’ (↑), 1588 ’ua.’ (↑) | ‹mn› 1 1886 ’nagyszájú, lármás; veszekedős | großmäulig;zänkisch’ (Nyr. 15: 46); 2 1900 ’mohó;kapzsi | begierig’ (ÚMTsz.)
Oszmán-török jövevényszó. | ≡ Oszm. hoca ’idős férfi; iskolamester, nyelvmester; muzulmán pap’ [< újperzsa ḫwāǰa ’ua.’]. ≋ Megfelelői a balkáni nyelvekben: blg. ходжа; szbhv. hodža; albán hoxhe; rom. hoge; stb.: ’ua.’. ⌂ A melléknévi 1. és 2. jelentés metonímia a főnévi jelentés alapján; a jelentéstanhoz vö. papol ’feleslegesen sokat beszél’ (→pap). ⊚ Főnévi jelentésében történelmi szakszó.
☞ TESz.; Kakuk: ÉlOsm. 185; EWUng.→ kolhoz