hidegvérű A: 1757 hideg véruͤek (NSz.); 1772 hidegvérű (NSz.) J: 1 1757 ’változó testhőmérsékletű 〈állat〉 | kaltes Blut habend 〈Tier〉’ (↑); 2 1772 ’nyugodt, józan, rendíthetetlen nyugalmú | ruhig, kaltblütig’ # (↑); 3 1914 ’nagy testű, nyugodt vérmérsékletű, lassú mozgású 〈lófajta〉 | zur Rasse der Kaltblüter gehörig 〈Pferd〉’ (RévaiLex. 10: 58)
Német mintára alkotott tükörfordítás, összetett szó. | ≡ Vö. ném. kaltblütig ’hidegvérű; érzelemmentes; gátlástalan’ [< ném. Kaltblut ’nyugodt vérmérsékletű igavonó lófajta’, (R.) ’nyugalom, szenvedélymentesség’]. ≋ Megfelelői: ang. cold blooded; fr. de sang froid; stb.: ’hidegvérű’. ⌂ A magyarban →hideg + vérű (→vér). ⚠ A hidegvér ’nyugalom’ (1772/: NSz.) származékaként való magyarázata téves.