hervad A: 1416 u./¹ hiꝛuadaǵ [sz.] (BécsiK. 20); 1456 k. megheruad (SermDom. 2: 217–218); 1527 heerwadnak (ÉrdyK. 650); 1805 hërvad (NSz.) J: 1 1416 u./¹ ? ’sápadttá, halvánnyá válik | bleich werden’ (↑), 1416 u./³ ’ua.’ (AporK. 57); 2 1416 u./¹ ? ’elcsügged, szomorúvá válik | verzagt, trüb werden’ (↑), 1519 ’ua.’ (JordK. 287); 3 1510 ’lankadttá, bágyadttá, beteggé válik | müde, matt, krank werden’ (MargL. 207); 4 1527 ’szárad, lankad 〈növény〉 | welken’ # (↑); 5 1527 ’üdeségét elveszti; öregszik | verwelken 〈abstr.〉; älter werden’ # (ÉrdyK. 515) Sz: hervadag 1416/¹ ’sápadtság; szomorúság | Bleiche’ (↑); 1578 ’halvány, sápadt | blaß, bleich’ (NySz.) | hervadat 1416 u./³ hiruadatťaban (AporK. 57) | hervadatos 1456 k. herwadatoſſagh [sz.] (SermDom. 2: 147) | hervadatosság 1456 k. (SermDom. 2: 147) | hervadt 1460 k. hírwadoth (JászGl. 16.) | hervadhatatlan 1519 megh hervatthatatlan (JordK. 843) | hervadékony 1645 hervadékony (CorpGr. 312) | hervadoz 1700 hervadozást [sz.] (NSz.)

hervaszt A: 1478 Hervaztho [sz.] [szn.] (OklSz.); 1508 meg hervazťak [t-j] (DöbrK. 300); 1528 meg hӳrwaztӳa [t-j] (SzékK. 201); 1805 hërvaszt (NSz.) J: 1 1508 ’bágyadtnak, szomorúnak tettet | matt, traurig erscheinen lassen’ (↑); 2 1528 ’bágyadtságot, betegséget, öregedést okoz | matt, krank, ältlich machen’ (↑); 3 1636 ’〈növénynek〉 száradást, lankadást okoz | welk machen’ # (NySz.)

hervatag A: 1813 hervatag (NSz.) J: 1 1813 ’sápadt, halvány | bleich, blaß’ (↑); 2 1816 ’könnyen hervadó | verwelklich’ (NSz.); 3 1827/ ’hervadóban levő | welkend’ # (NSz.)

A szócsalád igéi bizonytalan, talán alapnyelvi eredetűek; a tő örökség a finnugor, esetleg az uráli korból, magyar képzővel. |  ≡  A tőhöz vö. md.  (E.) kurva- ’lángol, lobogva ég’; finn korpea-, korventa- ’pörköl, megperzsel; égetve megsüt; éget ‹fájdalom›’; lp.  (norv.) guor’bâ- ’megperzselődik ‹tűz közelében›’; – szelk. kuurra- ’éget, perzsel ‹fát›’ [fgr. ? uráli *korpe- ’ég, megég, megperzselődik’].  ⌂  A magyar szó belseji e elhasonulással keletkezett az o-ból. A szó belseji *rp > m. rv változáshoz vö. →árva. A végződések -d kezdő-gyakorító képző, ill. -szt műveltető képző. A ’megperzselődik vagy megég’ > ’‹hőségtől› elfonnyad’ jelentésváltozáshoz vö. vog.  (É.) pēl- ’meggyullad’ : (K.) pēlaml- ’megsárgul’. Az egyeztetés nehézsége, hogy a feltételének tekintett jelentésváltozást a régi magyar adatok nem támogatják. A szótörténet szerint ugyanis a halvány szín, sápadtság, ill. a betegség, lankadtság látszata lehetett az egész szócsalád elsődleges jelentése.

A hervatag képzőcserével keletkezett. |  ⌘  A (R.) hervadag származékszó alapján jött létre úgy, hogy a szóvéget a nyelvújítás idején divatos -atag képzővel cserélték fel. Ma leginkább a 3. jelentésében használatos.

A szócsaládhoz még |  ⚠  Ugor egyeztetése kevésbé valószínű.

☞ MNy. 59: 344; TESz.; UEW. 186, 859; EWUng.UN UEW. № 362; UEW. № 1783