hersen × A: 1717 e./ Pallos hersenés [sz.] (NySz.) J: ’suhintásszerű hangot ad | erschallen 〈bei schwingender Bewegung〉’
herseg × A: 1795 herseg (I.OK. 30: 250); 1864 hersėg (CzF.); nyj. hërsëg (MTsz.); hersög (ÚMTsz.) J: ’serceg, ropog | knistern, knirschen’
hersent × A: 1829 Hersentem (TudGyűjt. 1829/11.: 87); 1833 Hersent (Kassai: Gyökerésző 2: 409); nyj. hërsent (ÚMTsz.) J: 1 1833 ’suhintásszerű hangot adat vele | erschallen lassen 〈beim Schwingen〉’ (↑); 2 1838 ’nemileg közösül 〈férfi〉 | eine Frau beschlafen’ (Tsz.)
Onomatopoetikus eredetű szavak. | ⌂ A tő a palatoveláris párhuzamosság alapján összefügg a →harsad szócsaládjának tövével. A végződések különféle igeképzők. A hersent 2. jelentéséhez vö. →kamatyol, kettyint (→ketyeg) stb.
☞ Bárczi: SzófSz. herseg a.; TESz. herseg a.; EWUng.→ harsad