herjó ∆ A: 1366 ? Heryou [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 3: 60); 1519 herýoth (JordK. 94); 1669 hirjókáznak [sz.] (NySz.); 1833 Hérióka [sz.] (Kassai: Gyökerésző 2: 407) J: 1 1366 ? ’egy fajta sólyomféle ragadozó madár | Art falkenähnlicher Raubvogel’ (↑), 1519 ’ua.’ (↑); 2 1621 ’fogolymadár | Rebhuhn’ (Szenczi Molnár: Dict.) Sz: herjóka 1613 herjóka [?✐] ’ | Art falkenähnlicher Raubvogel’ (NySz.)

Bizonytalan eredetű, esetleg fiktív tőből keletkezett számazékszó, a keletkezésmódja azonban bizonytalan. |  ⌂  A szótő feltehetően onomatopoetikus eredetű, talán a madár hangjának utánzására. A szóvégi -ó vagy a folyamatos melléknévi igenév képzője, vagy kicsinyítő képző lehet. Ha a szó folyamatos melléknévi igenévi eredetű, akkor főnevesülés következett be. A 2. jelentés két latin szó szótárírói felcserélésén alapulhat; vö. lat. pernix ’egy fajta sólyomféle ragadozó madár’ ill. lat. perdix ’fogolymadár’.

☞ TESz.; EWUng.→ herreg