hentes A: 1548 hentes [szn.] (MNy. 25: 310); 1565 hentesek (MNy. 62: 500); 1598 hentösök [?✐] (MNy. 61: 486); 1864 hentės (CzF.); nyj. hëntës (Nyatl. böllér a.) J: 1 1548 ? ’disznóöléssel, a disznó feldolgozásával és a készítmények árusításával foglalkozó iparos | Schweineschlächter, Selcher’ # (↑), 1565 ’ua.’ (↑); 2 1792 ’céhen kívül dolgozó (falusi) mészáros; böllér | unzünftiger (dörfischer) Fleischer; nichtqualifizierter Schweinemetzger’ (Baróti Szabó: KisdedSz.); 3 1838 ’húsárus | Fleischhändler’ # (Tsz.)

Vitatott eredetű. | 1 Cseh jövevényszó. |  ≡  Cseh  (R.) huntéř, huntieř ’falusi mészáros, aki a húst a városban adja el; szakmájában kontár személy’ [< cseh  (R.) hunt ’csille ‹bányában›; böllérként való tevékenykedés’ < ném.  (kor. úfn.) hunt ’csille ‹bányában›’, tkp. ’kutya’; a jelentéstanhoz vö. →kutya]. A cseh szónak, ill. alapszavának jelentése között az lehet a kapcsolat, hogy a falusi hentesek kézikocsikban szállították árujukat a városba.  ⌂  A cseh u > > m. e hangváltozásban a →hentellér hangalakja is szerepet játszhatott. 2  ⌂  Belső keletkezésű, -s névszóképzős szórövidülés a →hentellér-ből; az -s-hez vö. csapos (→csap²), →mészáros stb.

A szócsaládhoz még |  ⌂  Hang-, ill. alaktani okokból egyik magyarázat sem meggyőző. A (N.) hentel ’disznót öl’  (1889: Nyr. 18: 372) a hentes alapján keletkezett a csapos : csapol (→csap²), →mészáros : mészárol stb. szópárok analógiájára.  ⚠  A hentellér bellér (~ böllér) szókapcsolatból való származtatása kevésbé valószínű.

☞ TESz.; NyK. 75: 43; Mollay: NMÉr.; EWUng.→ hentellér, lajhunt