hazafia ∆ A: 1607 haza Fiay (SzT.); 1736 hazafiai (SzT.) J: ’hazáját szerető, érte önzetlenül tevékenykedő ember | Patriot’

hazafi A: 1638 hazafinak (SzT.); 1680 hazafiúságára [?✐] [sz.] (SzT.) J: 1 1638 ’helybeli, ott lakó | Ortsansässiger’ (↑); 2 1644 ’hazáját szerető, érte önzetlenül tevékenykedő ember | Patriot’ # (↑) Sz: hazafiság 1704 Hazafiság (MNy. 14: 89) | hazafiatlan 1789 Hazafiatlanság [sz.] (MNy. 14: 89) | hazafias 1809 hazafias (NSz.)

Összetett szó. |  ⌂  A →haza¹ + fi (→fiú) szavakból keletkezett -a E/3. birtokos személyjellel, birtokosi alárendeléssel, ill. →haza¹ + fi ~ →fiú tagokból, jelöletlen birtokosi összetétellel. A birtokos személyjel eltűnt a birtokos viszonyok elhalványulása után. Az eredetileg szókapcsolatban létező jelöletlen birtokos összetétel átmenetéhez vö. →atyafi, →világfi stb.

☞ Nyr. 31: 508; TESz.; EWUng.→ fiú, haza¹UN UEW. № 370; UEW. № 785