haver A: 1862 Khavér (NSz.); 1888 Chawer (NSz.); 1900 Cháver (Jenő–Vető: TolvSz.); 1911 Háver (RTolvSz. Chaver a.); 1917 haver (Kabdebó: Jassz.) J: ’barát, cimbora; cinkostárs, bűntárs | Freund; Komplice’ Sz: haverkodik 1934 haverkodást [sz.] (Magyarság 1934. júl. 20.: 13); 1940 haverkodik (Zolnay–Gedényi)
Jiddis jövevényszó, talán német közvetítéssel is. | ≡ Jidd. χawər, chaw(w)er ’barát, társ’; – vö. még ném. (argó) chawer, chabber ’barát; cinkostárs’. A jiddis szó a héber hāβēr ’barát, társ’ szóból ered. A szó a finnbe is átkerült: vö. finn kaveri ’társ’.
☞ MNy. 27: 289; TESz.; EWUng.→ hapsi