hatvan A: 1075/ hotuandi [sz.] [hn.] (MonStrig. 1: 56); 1213/ Hotuon [hn.] (VárReg. 143.); 1222/ Hotowon [hn.] (Györffy: ÁMTF. 2: 387); 1405 k. hatuan (SchlSzj. 167.); 1490 k. otovan (ÁbelSzj. 214b); 1533 Hatteuan (Murm. 2650.); nyj. hadvan, hatfan (MTsz.) J: ’hatszor tíz, 60 | sechzig’ # Sz: hatvanad 1075/ [sz.] [hn.] (↑) | hatvanadik 1538 hatwanodÿk (Pesti: Nomenclatura I3) | hatvanas 1577 hatúanos (KolGl.)

Összetett szó. |  ⌂  A →hat² + az önállóan nem adatolt van szavakból. Az utótag valószínűleg örökség a finnugor korból; vö. vog.  (AK.), (P.) nälmən ’negyven’ (näl ’négy’); zürj.  (Sz.) komi̮n ’harminc’ (ko-, kujim ’három’); votj.  (Sz.) kwami̮n ’harminc’ (kwa-, kwin ’három’), mi̮nda ’bizonyos mennyiségű’; finn moni ’némely’, monet [többes szám] ’sok, több’; ? lp.  (norv.) moanâk ’több, mint kettő; jó sok’ [fgr. *mone vagy *mune: ’bizonyos mennyiség; sok’].  ≋  Megfelelői: óiráni menice ’gyakori, bőséges’; óe. szl. тъподъ ’sok’; stb.  ⌂  A finnugor és indoeurópai szavak ősi kapcsolatát sem zárhatjuk ki. Az összetétel szó belseji *m-jének magyar v-vé változásához vö. →név, →nyelv stb. A magyarban az eredeti jelentés ’hat tíz’, tkp. ’hatszor tíz’ lehetett; az alaktanhoz vö. (a vogul és permi adatok kivételével): →hetven, →kilencven, →negyven, →nyolcvan, →ötven. Ezeknek az összetételeknek a létrejötte nyilván összefüggésben van a tízes számrendszer kialakulásával, amely a finnugor korban még nem lehetett meg, de az ugor, illetőleg finn-permi korban már igen. A szókezdő h nélküli változat helyesírási sajátosság lehet.

☞ Bárczi: SzófSz.; TESz.; MSzFE.; MSFOu. 151: 286; EWUng.→ hat², hetven, kilencven, negyven, nyolcvan, ötven