has A: 1372 u./ haſſa (JókK. 125–126); 1559 reeʒ haʃʒ (Székely I.: Krón. 44a) J: 1 1372 u./ ’az emberi és állati törzs mellső oldalának, deréktól lefelé eső része, amelynek üregét főleg az emésztőszervek töltik ki; mellső oldal | Bauch; Vorderteil des Rumpfes'’ # (↑); 2 1416 u./² ’méh; terhes has | Gebärmutter; Unterleib der Schwangeren’ (MünchK. 83ra); 3 1708 ’tárgyak kidomborodó része | Bauch des Kruges’ (Pápai Páriz: Dict. Ampulla a.) Sz: hasas 1380 Hasas [szn.] ’nagy hasú | bauchig’ (OklSz.); 1570 ’viselős, terhes | tragend| schwanger’ (RMNy. 2/2: 211) | hasal 1416 u./² haſaluala ’(vér)folyása van | Blutfluß haben’ (MünchK. 15rb); 1792 ’hason, hasra fekszik | auf dem Bauch liegen’ (NSz.); 1893 ’felkészültség nélkül beszél | (frei) erfinden, faseln’ (MTsz.) | hasalat 1490 k. verhaſalat ’vérhas, dizentéria | Ruhr’ (NagyvGl. 296.) R: hasból 1851 Hasból beszél ’vaktában, találomra, felkészületlenül 〈mond vmit〉 | aufs Geratewohl 〈sagen〉’ (NSz.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A hasból megszilárdult ragos alakhoz vö. hasból beszél ’észrevehetetlen szájmozgással ‹beszél›’  (1812: NSz.); vö. még lat. ventriloquus ’hasbeszélő’; ném. Bauchredner ’ua.’.  ⚠  Finnugor egyeztetése téves.

☞ TESz.; UEW. 114; EWUng.→ elő-¹, hasmánt, vér-¹UN UEW. № 217