hang-

I  hangszer A: 1796 ? ’Hang ’Szere (I.OK. 30: 256); 1807 Hangszerre (NSz.) J: ’zenei hangok keltésére, zenélésre alkalmas, különféle szerkezetű eszköz; zeneszerszám | Musikinstrument’ # | hangsor A: 1802 hangsorokat (NSz.) J: ’zenei hangoknak meghatározott hangkörökben felépített lépcsőzetes sora a mélyebbtől a magasabbig; hangskála | Tonfolge’ | hanglejtés A: 1831 Hanglejtés (TudGyűjt. 15/7: 108); 1834 Hanglejtés (Szily: NyÚSz.) J: ’a beszéd zenei dallama | Tonfall’ | Ilyenek még: hanghullám ’hangforrástól mozgásba hozott levegő hullámszerűen terjedő rezgése | Schallwelle’ (1835: NSz.); hangmagasság ’a hangnak az a fizikai tulajdonsága, amely a hangot létrehozó test rezgésének gyorsaságától, másodpercenkénti rezgésszámától függ | Tonhöhe’ (1851: NSz.); hangfelvétel ’vki, vmi hangjának adathordozóra való felvétele, rögzítése | Tonaufnahme’ (1937: Sauvageot: MFrSz.)II  hangverseny A: 1833 hangverseny (NSz.) J: ’koncert | Konzert’ # | hangsúly A: 1839 hangsulyozás [sz.] (Athenaeum 1839. nov. 21.: 650); 1835 hangsúly (Kunoss: Gyal. Accentus a.) J: ’〈beszédben〉 egy-egy szótagnak a többihez képest nagyobb hangerővel történő kiejtése, kiemelése; nyomaték | Betonung’ # Sz: hangsúlyoz 1845 hangsulyzásuk [sz.] (NSz.)

Összetételi előtag, azonos a →hang szóval. |  ⌂  Az 1. csoport tagjai német mintára alkotott tükörfordítások; vö. ném.  (R.) tonwerkzeug ’hangszer’, Tonfolge, Lautreihe stb.  ≋  Hasonlóan más nyelvekben is: ang. soundwave; fr. onde sonore; stb.: ’hanghullám’; fr. hauteur du son ’hangmagasság’; stb. Az utótag a magyarban (a címszók kivételével): lejtés (→lejt).  ⌂  A 2. csoport tagjai az 1. csoport hatására keletkezett összetételek; →hang + verseny (→versenkedik), ill. →súly; vö. még ném.  (R.) tonkampf ’zenei vetélkedő, hangverseny’, Betonung ’hangsúly’.  ⌘  Nyelvújítási szavak.

☞ TESz.; EWUng.→ hang, kamara-, lejt, sor¹, súly, szer², versenkedik