húsz A: 1211 ? Huus [szn.] (PRT. 10: 512); 1391 ? Huzzas [sz.] [szn.] (NytudÉrt. 68: 97); 1405 k. huʒ (SchlSzj. 163.); 1490 k. us (ÁbelSzj. 214b.); 1539 Hwzzonharom (RMNy. 2/2: 35); 1577 húz (KolGl.) J: ’kétszer tíz | zwanzig’ # Sz: húszas 1391 ? [szn.] (↑); 1604 Huʃʒas ‹mn› (Szenczi Molnár: Dict.); 1774 ’egy fajta pénz | Art Geld’ (NSz.) | huszad 1416 u./¹ huzadnapon ‹mn› ’huszadik | zwanzigster’ (BécsiK. 158); 1575 ’egy fajta adó | Art Steuer’ (Heltai: Krón. 140a) | huszadik 1538 hwzadӳk (SzékK. 142)

Örökség a finnugor korból. |  ≡  Vog.  (T.) kos, (Szo.) χus; osztj.  (V.) kos, (DN.) χus; zürj.  (Sz.) ki̮ź; votj.  (Sz.) ki̮ź: ’húsz’ [feltehetőleg fgr. *kojćɜ ’ua.’]. Vö. még md.  (E.), (M.) komś ’ua.’. Mivel a finnugor nyelvek számnevei csak 1-től 6-ig közösek, feltehető, hogy ezek a szavak korábban még nem az absztrakt számnévre, hanem konkrét tárgyra, pl. húsz ujjra, majd húszas csomóra, kötegre (mókusbőrre, halfüzérre stb.) vonatkoztak. Az egyeztetésbe bevont szavak összetételek lehetnek egy uráli *koje ’ember, férfi’ (vö. →here; vö. még →hím¹) + uráli *će, *ći ’ez, az, amaz’ alapalakból. Az ember kéz- és lábujjainak együttes száma alapján már a finnugor korban végbemehetett az ’ember (kéz- és lábujjaival együtt)’ > ’húsz’ jelentésváltozás.  ⚠  A finnugor *kuśɜ ’húsz’ számnévvel való összefüggése kevésbé valószínű.

☞ ALH. 8: 343; NyK. 67: 330; TESz.; UEW. 224; EWUng.→ here, hím¹, huszon-UN UEW. № 432