hóstát × A: 1262/ houstat (OklSz.); 1326 Hopstat (Nyr. 42: 311); 1351 hostat (OklSz.); 1412/ hoffstath (OklSz.); 1519 hwſtalyokban (JordK. 193); 1542 osthathra (LevT. 1: 15); 1550/ hoſtagyaban [d-j] (Tinódi: Cronica a4b); 1590 hostádoc (NySz.); 1597 hoſtatt (RMNy. 2/2: 15); 1597/ hustatban (MNy. 80: 246); 1608 hostaczban; hóstátit [?✐] (OklSz.); 1722 hostánczánok (Thaly: Adal. 2: 349); 1754 hóstra-is [hóst □] (NSz.); 1772 hóstyáján [hóstya □] (NSz.); 1781 Hosták [□] (NSz.); nyj. husták [□] (MTsz.) J: 1 1262/ ’olyan telek, amelyen lakóház és major áll v. épül | Stätte, worauf ein Wohnhaus und ein Meierhof errichtet wurden od. werden sollendoc’ (↑); 2 1418 ’előváros, peremváros, külváros | Vorstadt’ (OklSz.)

Német  (feln.) jövevényszó, szlovák közvetítéssel is. |  ≡  Ném.  (kfn.) hovestat, hofstat ’olyan telek, amelyen lakóház és major áll v. állhat; uraság, fejedelem lakóhelye; egy fajta területmérték’, (baj.-osztr.) hofstat ’olyan telek, amelyen parasztgazdaság állott v. áll’; – vö. még szlk. hušták ’külváros’, (N.) hušťák ’ua.; girbe-görbe utcák szövevénye’. A németben a szó a ném.  (kfn.) hof ’udvar’ + stat ’hely’ szavakból keletkezett.  ⌂  A hopstat változat hanghelyettesítéssel keletkezhetett. A hostác változat esetleg a többes számú szlk. hošťáci ’házas zsellér’ alakra megy vissza. A hóstya változat a többes szám jeleként értelmezett szóvégi szlk. k elhagyásával keletkezett.  ≁  Nem tartozik ide: (N.) hostél ’házhely a belsőségekkel együtt’  (MTsz.), ez a ném. Hofstelle ’majorság; belsőség, háztáji gazdaság’ szóra megy vissza.

☞ Nyr. 38: 471, 42: 311; Kniezsa: SzlJsz. 654; TESz.; EWUng.→ hopmester¹, stand