hárs A: 1086 Hassag [sz.] [hn.] (Györffy: DHA. I: 251); (†1015) [1220 k.] Hasfa (Györffy: DHA. I: 74); 1335 hassufo (MNy. 32: 106); 1486 Lyppahars [hn.] (OklSz.); 1801 hárts (NSz.); nyj. háss, hasso-fa (MTsz.) J: 1 1086 ’hársfaerdő | Lindenwald’ (↑); 2 (†1015) [1220 k.] ’mézillatú virágú, szív alakú levelű fák nemzetsége | Linde (Tilia)’ # (↑); 3 1493 ’hársfa lehántott héjából készült kötél; faháncs, háncskötél | Strick aus Lindenbast; Bast’ (OklSz.) Sz: hárságy 1086 [hn.] ’hársfaerdő | Lindenwald’ (↑)
Örökség, keletkezésmódja azonban vitatott. | 1 Finnugor, esetleg uráli kori örökség. | ≡ Vö. osztj. (Trj.) ki̯ńť ’a fa ‹fenyő, nyírfa stb.› kérge alatti nyálkás réteg’; zürj. (P.) kać ’fakéreg ‹tűlevelű fáké, borókáé, éger- és nyárfáé›’; finn kosku, koskus ’vastag fakéreg; hosszú csíkokban lehántott lucfenyőkéreg’; – ? tvg. kasu ’kéreg’; szelk. qās ’fakéreg’; ? kam. kåzå ’ua.’; stb. [fgr. (? uráli) *końćkɜ vagy *koćkɜ: ’háncs, fakéreg’]. ⌂ A szó belseji *ćk > m. s változáshoz vö. →sas. 2 Származékszó. | ⌂ A →hasad eredetileg igenévszói tövének névszói realizációja lehet (vö. még →háncs). A hárs alak feltehetőleg a 15. sz.-ban keletkezett elhasonulással a háss változatból. Ez az eredeti hás-ból jött létre bizonyos toldalékolt formákban magánhangzók közötti nyúlással; vö. →farsang, →tarsoly stb. – Néhány alakváltozat szóvégi magánhangzójának eredete tisztázatlan. Az 1. jelentés az alapnyelvi ’háncs’ jelentés alapján a hársfa összetételből jöhetett létre jelentéstapadás révén, s azzal magyarázható, hogy a hárs héja különösen alkalmas háncskötél készítésére; ehhez vö. még finn niini ’háncs’ : niinipuu ’hársfa’. ≂ Tisztázatlan idetartozású: Harsány [hn.] (harsan [hn.] (1239/: MonStrig. 1: 329)); Háros [hn.] (Harus [hn.] (1264: Csánki: TörtFöldr. 3: 331). Jelentésük a ’hárs, hársas’ jelentésre vezethető vissza; problémát okoz azonban, hogy a szó belseji r hangjuk sokkal korábban jelenik meg, mint magukban a hárs adataiban.
☞ MNy. 7: 168, 24: 298; NyK. 52: 323; TESz.; MSzFE.; NytudÉrt. 88: 55; EWUng.→ farkas-, háncs, hárslevelű, hasadUN UEW. № 350