gyarmat A: 1795 Gyarmat (Szily: NyÚSz.) J: ’meghódított v. megszállt terület | Kolonie’ # Sz: gyarmatosít 1829 gyarmatosíttatott (Európa 3: 308); 1832 gyarmatosítani [sz.] (Szily: NyÚSz.)
Különféle összetételek utótagjának önállósulásával keletkezett. | ⌂ Olyan helynevekből keletkezett, mint a Fehérgyarmat (1619: FNESz.), Füzesgyarmat (1635: FNESz. Hontfüzesgyarmat a.) stb., amelyeknek a második tagját – gyarmat – a nyelvújítás korában tévesen ’település, telep, gyarmat’ jelentésűnek tartották. A szó tulajdonképpen a Gyermatu (vö. ϰουρτου γερματου (950 k.: ÓMOlv. 8)) törzsnévvel azonos; ez bizonytalan eredetű, esetleg ótörök jövevényszó.
☞ Németh Gy.: HonfKial. 253; NytudÉrt. 40: 231; TESz.; NyK. 71: 140; MNy. 75: 135; EWUng.→ fehér, fűz²