gyűrű¹ × A: 1192/ ? Gyreu [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 288); 1268 Gyrowbukur (OklSz.); (†1214) 1334 Gures [sz.]; Gurus fey [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 624); 1338 Gyurewkerek [hn.] (OklSz.) J: ’főleg juhar- v. somcserje | Ahorn- od. Hartriegelstrauch’

Jövevényszó egy csuvasos típusú ótörök nyelvből. |  ≡  Csuv. śirək; – tat. yirek, žirek; karacs. ǰerk; stb.: ’égerfa’ [török eredetű].  ⌂  A magyarba átkerült alakja: *ǰirek. A szó elejéhez vö. →gyalom; a szóvéghez vö. →bölcső, →gyűszű stb.

☞ NyK. 31: 243; TESz.; MNyj. 15: 99; Ligeti: TörK. 78; EWUng.

gyűrű² [6] A: 1232/ Gyruskut [sz.] [hn.] (Wenzel: ÁÚO. 6: 511); 1281 Guruskut [sz.] [hn.] (OklSz.); 1358–1359 ? Gurev [szn.] (MNy. 16: 152); 1372 u./ gyewrewſewmre [sz.] (JókK. 122); 1376 Gyurus [sz.] [szn.] (NytudÉrt. 68: 94); 1380 Gyreus [sz.] [szn.] (NytudÉrt. 68: 94); 1395 k. gyrow (BesztSzj. 633.); 1405/ gereſ vÿ [sz.]; gewruleth [sz.] (SchlSzj. 402., 248.); 1416 u./¹ gu̇ꝛo̗kèt (BécsiK. 31); 1513 ǵúreӳeuel (NagyszK. 53); 1546 arany gyry (SzT.); nyj. dzsür͜üö, gyíri (Nyatl.) J: 1 1232/ ’karika, karika alakú tárgy | Ring, Reif, reifförmiger Gegenstand’ # (↑); 2 1358–1359 ? ’ujjon viselt, karika alakú ékszer, karikagyűrű, jegygyűrű | Fingerring, Trauring’ # (↑), 1372 u./ ’ua.’ (↑); 3 1815 ? ’karika alakúra formált v. formálódó hajtincs | Locke’ (NSz.), 1882 ’ua.’ (NSz.); 4 1938 ’gyűrűhinta | Ringe 〈Turngerät〉’ (ÚILex. 12: 2909) Sz: gyűrűs 1232/ [hn.] (↑); 1372 u./ ‹fn.› ’jegyes | Verlobte(r)’ (↑) | gyűrűlet 1405 k. ’alászántás | Unterpflügen’ (SchlSzj. 248.) | gyűrűz 1513 ͜͜ǵúrezo̗t vala (NagyszK. 53) | gyűrűdzik 1822 gyürüdző [sz.] (NSz.)

Jövevényszó egy csuvasos típusú ótörök nyelvből. |  ≡  Csuv. śərə; – Kāšγ. yüzük; oszm. yüzük; stb.: ’(karika)gyűrű’ [< török *yüz ’íz, tag, ujjízület’].  ⌂  A magyarba átkerült alakja: *ǰürük. A szó elejéhez vö. →gyalom; a szóvéghez vö. →bölcső, →csepű stb. Az első szótagbeli magánhangzó nyúlásához vö. →árpa, →káka stb. A 2., 3. jelentés metafora; a 4. jelentés önállósodással jött létre a gyűrűhinta  (1894: PallasLex. Függőszerek a.) szóból.  ⚠  A →szérű-vel való összefüggése kevésbé valószínű.

☞ MNy. 3: 215, 54: 447; Doerfer: TE. 2: 147; TESz.; Clauson: TED. 986; Ligeti: TörK. 78; EWUng.→ szérű