gyűlik A: 1355 Ghuluez [sz.] (KállayOkl. 2: 25); 1372 u./ egybe gyewluen [sz.]; gylekeʒtenekuala [sz.] (JókK. 155, 58); 1416 u./ egbè [g]u̇lnèc (BécsiK. 263); 1456 k. gelekeʒeſe [sz.] (SermDom. 2: 718); 1878 gyűlik [▽] (NSz.) J: 1 1355 ’egy helyre csoportosul, halmozódik | sich versammeln, sich anhäufen’ # (↑); 2 1741 ’(el)gennyesedik | eitern, schwären’ (NSz.) Sz: gyülevész 1355 [hn.] (↑); 1519 ’gyűlés, gyülekezet | Versammlung’ (JordK. 783); 1533 ‹mn› ’haszontalan, értéktelen | hergelaufen’ (NySz.) | gyülekezik 1372 u./ gyewlekeʒtek (JókK. 129) | gyülekezés 1372 u./ gÿlekeʒeſeben (JókK. 26) | gyülekezet 1372 u./ gÿlekeʒetÿben (JókK. 66) | gyűlés 1519 k. gíúleso̗kert (DebrK. 119) | gyülemlik 1833 Gyülemleni [sz.] (Szily: NyÚSz.)

gyűjt A: 1372 u./ gewyte (JókK. 94); 1416 u./¹ gv̇ho̗n [gyűht □] (BécsiK. 5); 1416 u./¹ gv̇ytot [sz.] (BécsiK. 5); 1416 u./² go̗hetec [győht □] (MünchK. 20ra); 1416 u./³ egbe giuti (AporK. 161); 1456 k. geÿtek (SermDom. 1: 235); 1531 gvͤtteni [sz.] (TelK. 24); 1536 gyht (NySz.); 1550 k. gÿethek (KolGl.) J: ’felhalmoz; kötegel, összeköt | sammeln, anhäufen; bündeln’ # Sz: gyűjtőzik 1372 u./ oda gyewytewʒewtuala (JókK. 162) | gyűjtés 1416 u./¹ gu̇iteſe (BécsiK. 250) | gyűjtevény 1495 e. ǵoyteueṅe ’szerzemény, felhalmozott javak | Sammlung’ (GuaryK. 8) | gyűjtemény 1546 gywthementh ’tejtermékek | Milchprodukte’ (SzT.); 1560 k. gyẃtemeny ’szerzemény, felhalmozott javak | Einkommen; Einsparung; Sammlung’ (GyöngySzt. 1478.) | gyűjtelék 1835 gyüjtelék (Kunoss: Gyal. Collecta a.)

A szócsalád alapja, a gyűlik valószínűleg jövevényszó egy csuvasos típusú ótörök nyelvből. |  ≡  Vö. ujg. yı̈γı̈l-; CC. yı̈l-; oszm. yığıl-; stb.: ’összegyűlik’ [< török *yı̈γ- ’összegyűjt, egybegyűjt’].  ⌂  A magyarba átkerült alakja: *ǰı̈γı̈l-. A gyűl(ik) alak a hangzóközi réshangok kiesésével keletkezett; vö. →ács, →gyúr stb. A magyar változatok eredeti palatális vokalizmust feltételeznek, amelynek azonban a törökben nyoma sincs. Ez a komoly probléma vagy azzal hidalható át, hogy az átvételnél hanghelyettesítés történt, vagy később hangrendi átcsapás következett be.

A gyűjt származékszó. |  ⌂  Egy -t műveltető képzővel keletkezett; az lt > χ́t > jt hangfejlődéshez vö. →bojtorján, döjt (→dönt) : →dől; vö. még →fúl² : →fojt.

☞ MNy. 3: 215, 8: 451, 34: 220; Gombocz Z.: BTLw.; TESz. gyűjt a.; Ligeti: TörK. 67: 195; EWUng.→ ország-, röp-