grotta A: 1657 Grottához (MNy. 12: 298) J: ’(mesterséges) sziklabarlang | Grotte’

Olasz jövevényszó. |  ≡  Ol. grotta ’üreg, odú, barlang, sziklaüreg’ [lat. crypta ’föld alatti boltozat, boltív’, (e.) ’sír, kripta’ < gör. κρυπτή ’föld alatti boltozat, boltív’].  ≋  Megfelelői: ném. Grotte; ang. grotto; fr. grotte; stb.: ’üreg, odú, barlang, sziklaüreg’.

TESz.; EWUng. groteszk, kriptaNsztgrotta