grafikus A: 1826 graphikus (HasznMul. 2/11: 84); 1894 Grafikus (PallasLex.) J: ‹mn› 1894 ’grafikai | graphisch’ (↑) | ‹fn› 1928 ’ grafikával foglalkozó művész, ill. szakember | Graphiker’ (Tolnai: MagySz.)

grafika A: 1836 Graphikából (TudGyűjt. 20/1: 120); 1865 graphika (Babos: KözhSzt. grapheidion a.); 1883 grafikai [sz.] (NSz.) J: ’különféle művészeti technikák (fa-, rézmetszet stb.) összefoglaló elnevezése | Graphik’

grafikon A: 1884 grafikon (MMÉEHÉ. 1884. dec. 26.: CIX.); 1894 Grafikon (PallasLex.) J: 1 1894 ’számokban kifejezett viszonyokat, változó értékeket feltüntető ábra | Diagramm’ (↑); 2 1924 u. ’grafikai ábrázolás | graphische Darstellung’ (NSz.)

A szócsalád időrendben legkorábbi tagjai, a grafika, grafikus nemzetközi szók. |  ≡  Ném. Grafik, Graphik ’az írás és nyomtatás sokszorosítása; minta, rajzolat’; ang. graphics [többes szám] ’ábra, minta, rajzolat’; fr. graphique ’diagram, grafikon, minta, rajzolat’; stb. | ném. grafisch, graphisch; ang. graphic; fr. graphique; stb.: ’grafikus, grafikai; rajzolási, rajzolói’, a németben a ném. Grafiker, Graphiker ’rajzoló, grafikus ‹személy›’ jelentéssel is; – vö. még lat. graphicus ’az írást illető, ahhoz tartozó, grafiai’ [< gör. γραφικός ’ua.’].  ⇒⌂  A magyarba leginkább a németből került, latinosított végződéssel.  ⌂  A grafikon tudományos szóalkotás a gör. γραφικόν [semleges nem] ’ua.’ alapján; vö. még cseh grafikon; szbhv. grafikon: ’grafikai ábrázolás’.

☞ TESz.; EWUng.