gleccser A: 1793 Gletserjén (NSz.); 1899 gleccsereinek (NSz.) J: ’a jéggé összefagyott hónak a völgyekben lassan lefelé csúszó tömege | Gletscher’

Német jövevényszó. |  ≡  Ném. Gletscher ’jégár a magashegységben’ [egy újlatin alpesi nyelvjárásból; vö. fr.  (wallisi) glačer; ol.  (tessini) giascei: ’ua.’ ezek a < lat. glacies ’jég’ szóra mennek vissza].  ≋  Megfelelői: svéd gletscher; le. gleczer; stb.: ’gleccser’.  ⊚  Földtani szakszóként is használatos.

TESz.; EWUng. glazúr, zselatin